Adam Rock kalandjai - Második fejezet

Adam Rock kalandjai

Második fejezet

A szél egyre csak erősödött, ahogy közeledtem a célomhoz. A lábam szinte kicsúszott alólam, kerítésekbe kellett kapaszkodnom, hogy el ne vigyen magával. Amint bekanyarodtam az ismerős utcába és elmentem az egyik fa alatt, máris rám huhogott egy bagoly. Rosszat sejtek. A tekintetével követett. Ahogy kitekerte a fejét, elfogott a rémület. Tudom, hogy természetes és a gerince is engedi, de így sötét éjjelen nem vágytam rá túlzottan. Már csak méterek voltak hátra. Nagy nehezen összeszedtem a bátorságomat. Előtte azért álldogáltam egy keveset a postaládánál. Milyen szép és piros. Komolyan nem tudom, mi üthetett belém. Mit várok? A nyakamba ugranak és bulit rendeznek a tiszteletemre? Megbocsájtják mind azt, amit tettem? Kérdések végeláthatatlan sora fogalmazódott meg a kobakomban.. Kénytelen vagyok szembe nézni velük. Mármint a következményekkel.. Vettem egy mély levegőt és befordultam a bejárati ajtó irányába. Cica fej alakú kopogtató... Emlékszem, fiatalabb korunkban mennyit szórakoztunk azzal, hogy idegenekhez becsöngettünk, aztán elspuriztunk onnan. Azok a csodálkozó fejek, és a mérgelődő szomszédok megjegyzései.. Beleégtek az elmémbe. Húzom azt a fránya időt... Még mindig érzem a felesek utóhatását. Lehet nincs is olyan rossz idő, csak a fejembe szállt... Recsegéseket hallottam a közeli bokros felől és előtűnt egy alak. Nagyon is ismerős.. - Addykém... Csalódtam benned. Évek óta először kívántam, bárcsak az enyészeté lenne ez az árny.. Mert nem volt más, csak egy kivetülés, amit én alkottam.. - Vesztes vagy? Mert úgy látom már nincs merszed bekopogni.. Igen, lehet leharapják a fejedet és elküldenek melegebb éghajlatra.. sőt ki tudja, talán kitagadnak. Meg tegyem helyetted? Bátrabb vagyok, mint sem azt hinnéd. Még egy pici nyuszika is oroszlánszívűbb, mint te! Vesztes! - Hord el magad, te undorító képzelgés.. - Majd köddé válok, ha megteszed, amit kell! Emeld fel a kicsi kacsódat, fogd meg azt a fogantyút és üsd vele az ajtót. Erősen és határozottan. Megtettem.. az első lépést a kivégzésem irányába. - Megy ez neked, csak unszolásra volt szükséged. Tényleg eltűnt! Bárcsak a fejemből is kitörlődne...

Pillanatok múlva résnyire nyílt.. Kevéske fény szűrődött ki és egy ismerős arc vonásaival álltam szemtől - szembe. - Clariss! Ezer év nem láttalak.. - Adam...Rock! Mégis mit keresel itt éjnek évadján? Pipiskedve leskelődtem befelé, hátha... - Őt keresed? ..Na jó gyere be, de szigorúan a kanapéra ülhetsz csak. Megértetted? - Jó-jó.. Alig léptem be máris "fejest" ugrottam a pihe-puha ülőalkalmatosságra. ... - Mindjárt itt lesz, csak egy kis dolga akadt.. - A trónbitorló! Majdnem elnevettem magam, viszont ez a nő... mint aki karót nyelt születésekor.. Fütyörészés zaja töltötte be a házat, amikor az én drágalátos bátyám végre kikecmergett a mellékhelyiség fogságából. Meg sem tudott szólalni. Mégis, azért nyögött valamit irányomba.. - Te, itt? 

- Te meg ott... - Kis öcsém.. Hogy nézel ki? Bunyóztál? - Örültél volna.. Néztétek ma a híreket? - Jaj, Addy..Jobb dolgom is volt..

- Látom rajtad a megkönnyebbülést.. Még mindig küzdesz vele? 

- Gyere öcsi, a keblemre! Jó szorosan átölelt.. A tüdőmig nyomta be az épen maradt bordáimat. - Azért csak óvatosan.. Mindenem fáj..

- Clariss..kérlek hozz neki valami fertőtlenítőt.. Nincs kedved megfürödni? Olyan szagot árasztasz, mint akin átment egy zsák... - Ne folytasd, értettem a célzást! - A ruháidat meg elégetjük.. - - Elég lenne kimosni őket! Vágott közbe az a nőszemély... - Vigyázz a hőfokokkal, nincs kedvem haspólóban virítani. - Látom, hogy még mindig a régi vagy.. Egy csésze forró kakaó mellett elmesélhetnéd a napodat...éveidet, amit nélkülünk töltöttél.. ---- Anyunk születésnapjára elmentem.. - Igen, miután megtudtad tőle, hogy mikor szándékozunk hazamenni.. - Kerültem a feltűnést.. - De nem a családoddal kellett volna ezt csinálnod.. Sötét korszaka volt az életünknek.. Nekem is hiányzik az apánk, de... Túl lőttél a célon ezzel az elmenetellel.. Faképnél hagytad azokat az embereket, akik számítottak rád. - Munkát kaptam. - Ez ok arra, hogy átnézz rajtunk? - Gyászoltam.. Mindegy, ezt a témát most hanyagoljuk..

- Anyu, hogy van? - Rendben, ép és egészséges. - Kérdezett felőlem?

- Már megszokta, hogy csak telefonban hallja a hangodat. Közben Clariss lekezelte a sebeimet. - Nem fáj? - Éget ez a rosseb.. - -- Maradj nyugton, így nem tudom kitisztítani a vágásokat. Orvos látott? 

- Szerinted ilyen állapotban mit mondana? Hülye részeges alak.. 

- Adok egy törülközőt, ismered a járást.. A szobád fent az emeleten. Ki szoktam takarítani.. Nem bírom a mocskot. Tudtam, hogy hiányoztam neki is, csak.. nehezen mutatja ki az érzéseit irántam. Amint a szobámba léptem, megcsapott az ismerős illat. Sokáig éltem a négy fal között. Miután édesapánk elment, Edwardékhoz költöztem. Jó fej a bátyus. Órákig el tudunk beszélgetni a semmiről is. Na megyek zuhanyozni, még a végén elsírom itt magam.. Alvás közeli állapotba kerültem, amint a meleg víz első sugarai a testemet érték. Szerencse, hogy a józanodási fázisom elég rövid élettartalmú. Ez a szakáll.. Biztos, hogy nem egy másik ember bőrében állok a tükör előtt? Elhagytam magam.. Vajon Anne most mit mondana? Nem bírtam tovább.. Patakokban folyt a könny, egyenesen a mosdókagylóba... 

Fél óra is eltelt, mire összekaptam magam és frissen, üdén kisomfordáltam a konyhába. Valamit ennem kell. Éhen halok.

- Van egy kis mogyorókrém ott hátul a második polcon. - Kösz, Clariss.. - Figyelj egy kicsit rám! Nagyon szeretem a bátyádat, ő az én hősöm, szerelmem, mindenem. Kedvellek téged is, csak ne lennél ennyire..fura! Kapsz tőlem is egy baráti ölelést. Nagyon jól esett.. Edward mögöttünk állt és mosolyogva nézett minket. --- Végre megtörtént a nagy összeborulás. Mennyit vártam erre. ---- - Jaj..fogd be Ed.. - Tejszínhab? - Mindig csak tömöd azt a nagy pofád, aztán hallgathatom a jajveszékelésedet.. - Tényleg! Főznöm kéne nektek egy kis kakaót! - Legalább lefoglalja magát.. - Addy.. ne rontsd el a pillanatot.. - Nem szóltam.. Ez bizony erősre sikeredett! Biztos, hogy nincs benne egy kis koffein pótló? - Mikor ittál utoljára bármit is, ami nem az alkoholtartalmáról volt híres? - Hát.. Ed.. Az elmúlt 24 órában szükségem volt a vigaszra..

- A pohár fenekét bámulni nem ugyanaz, mint kiadni a bánatodat egy szerettednek. - Például neked? Felvázoltam nekik a helyzetemet. Kitértem a kirúgatásomra, a dugóra, a robbanásra és arra, hogy Phil barátunk jókora adag finomsággal kínált meg.. Az utóbbi nem aratott osztatlan sikert közöttük.. - és még a hírekben is benne voltál? Szörnyű.. - Nem tudom mit tegyek. Szegény Ann.. ha most látna.. - Emlékszel a cirkuszra? - Na de Edward! Ne légy ennyire együtt érző.. - Semmi baj, Clar.. Mi van vele? - Képzeld bezárt!

- Hogy, hogy? Még pár éve működött. - Le kellet húzniuk a rolót, mert veszteséges lett az üzlet. Emlékszel, mit csináltunk az egyik előadás alatt? Szegény majom. Ráhoztuk a frászt. A közönség őrjöngve hagyta el a sátort.. Oda sem mehettünk vissza többet.. -- Szerinted miattunk? - Nem hinném... - Srácok! Bocs, hogy közbeszólok, de jó lenne aludni pár órácskát. -Igaz! Jó éjt Adam! - Nektek is, bátyó! Ledőltem a kanapéra és pár perc alatt elnyomott az álom..